Törvények / A 448-as törvény





I.Fejezet: Általános rendelkezések, alapelvek

1.cikkely
A fogyatékkal élők védelméről és jogaik érvényre juttatásáról a 448/2006 számú törvény rendelkezik.

2.cikkely
(1) E törvény értelmében fogyatékkal élő személyeknek minősülnek, akik testi, értelmi vagy érzékszervi bántalmuk következtében nélkülözik a normális, hétköznapi életvitelhez szükséges képességeket, visszanyerésük, társadalmi beilleszkedésük támogatására pedig óvintézkedések szükségesek.
(2) A törvény rendelkezéseiben részesülhetnek a fogyatékkal élő román állampolgárságú gyermekek és felnőttek, illetve más államok polgárai vagy hontalanok, arra az időszakra, amelyben a törvénynek megfelelően romániai lakhelyük vagy tartózkodási helyük van.

3.cikkely
A fogyatékkal élő személyek védelme és jogaik érvényre juttatása a következő alapelveken nyugszik:
a)az alapvető emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartása
b)a diszkrimináció megelőzése és leküzdése
c)esélyegyenlőség
d)egységes bánásmód a munkába való besorolás és a munkaerő-elhelyezés területén
e)társadalmi szolidaritás
f)közösségek felelősségtudatosítása
g)szubszidiaritás
h)a társadalom alkalmazkodása a fogyatékkal élő személyhez
i)a fogyatékkal élő személy érdeke
j)integrált megközelítés
k)partnerség
l)a saját élete, valamint a biztosítható szolgáltatások és támogatási formák feletti választási szabadság
m)személyközpontú szolgáltatásnyújtás
n)az elhanyagolás és visszaélés elleni védelem
o)a szükséges támogatás és ellátás meghatározásakor a legkevésbé korlátozó alternatíva kiválasztása
p)a fogyatékkal élő személyeknek - a társadalom többi tagjával egyenjogú és egyenlő kötelezettségekkel történő - társadalmi beilleszkedése

4.cikkely
A törvény alkalmazásáért felelős hatóságok, szociális szolgáltatók, a civil társadalom képviselői, valamint a magán és jogi személyek kötelessége a törvény tiszteletbe tartása, előmozdítása és a mozgássérült személyek jogainak bíztosítása, az Európai Szociális Charta által megállapított rendelkezések alapján.

II.Fejezet: A fogyatékosságal élők jogai

6.cikkely
A törvény felsorolja a fogyatékkal élők jogait, ezek a következők:
a)    a)egészségvédelem – megelőzés, kezelés, rehabilitáció
b)    oktatás és szakképesítés
c)    foglalkoztatás, a munkahelynek a rokkant munkavállalóhoz történő igazítása, szakmai tanácsadás és átképzés
d)    d)szociális ellátás,szolgáltatások,segítség
e)    e)lakás, életkörülmény, környezet kialakítása, szállítás, tájékoztatási és kapcsolattartási körülményekhez való hozzáférés
f)    szabadidő eltöltése, művészetekhez, sporthoz, turizmushoz való hozzáférés
g)    jogi szaktanácsadás
h)    adókedvezmények
i)    a mozgásképtelen betegek otthoni értékelése, újraellenőrzése a felértékelési bizottság tagjai által, 2 éves időszakban

7.cikkely
(1)A fogyatékkal élők jogainak tiszteletben tartása és érvényesítése elsősorban a helyi közigazgatási intézményekre, hatóságokra hárul, ahol az érintett személy állandó lakhelye vagy tartózkodási helye található, és másodsorban a központi hatóságokra, civil társadalomra és családra vagy a fogyatékos személy törvényes képviselőjére.
(2)Az esélyegyenlőség elve alapján a helyi közigazgatási hatóságok kötelesek biztosítani a szükséges pénzügyi forrásokat a betegeknek a szolgáltatásokhoz való hozzáférésére.


 I.Cím: Egészség és rehabilitáció(egészség-visszanyerés)

9-14.cikkely
(1)A fogyatékos személyek betegellátása az egészségügyi társadalombiztosítási rendszer keretén belül történik, a törvénynek megfelelően.
A rekuperációs/rehabilitációs ellátás biztosítása érdekében a fogyatékkal élők a következőkre jogosultak:
a)    ingyenes orvosi segédeszközok (fül-orr-gégészeti protézisek, végtagprotézisek, járó/helyválltoztató eszközök, tolókocsik, járókeretek, mankók, támaszbotok, ortopéd lábbelik, szív implantátumok,stb., az egészségügyi biztosítási rendszer keretében nyujtandó orvosi ellátás feltételeiről szóló keretszerződésnek megfelelően)
b)    ingyenes elszállásolási és étkeztetési szolgáltatások a súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő személyek kísérője számára is, a betegágyas egészségügyi intézményekben, szanatóriumokban, balneoterápiás központokban
c)    évente egy ingyenes kezelési jegy a balneoterápiás központokban, a rehabilitációs és társadalmi beilleszkedés egyéni programja és a családorvos vagy szakorvos javaslata alapján

12.cikkely
Az a személy, akinek az eltartásában, felügyeletében és gondozásában egy fogyatékosságban szenvedő gyermek van, a következőkre jogosult:
a)    fizetett gyermeknevelési szabadságra a gyermek 7 éves koráig, 4 órára lecsökkentett munkaidőre az a szülő jogosult, aki gondozza a kezelésre szoruló gyermeket, annak 18 éves koráig
b)    betegszabadságra, amennyiben a beteg gyermek kórházi beutalást, orvosi vagy otthoni kezelést igényel 18 éves koráig
c)    beteg gyermek nevelési juttatás annak a nőnek, anyának, aki fogyatékossági igazolással rendelkezik a gyermek 7 éves koráig
d)    50% - kal megnövelt eltartási juttatás fogyatékos gyermekekért, akik családi kihelyezésben vannak   
A fenti jogokban kérésre részesülhet az egyik szülő, a gyám, valamint azok a személyek, akik fogyatékkal élő gyermeket fogadtak örökbe, gondjaikba, illetve elhelyezésbe vettek, amennyiben az illető biztosított az egészségügyi társadalombiztosítási rendszerben. A gondozói minőségben lévő személy nem igényelheti a fenti jogokat.

II.Cím: Oktatás

15-19 cikkely
A fogyatékkal élő személyeknek biztosítva van a folyamatos oktatás és az élethosszig tartó szakképzés. A beiskolázási forma és típus, valamint a tanintézmény megválasztásában fő döntéshozatali szerepe az érintett személynek, vagy az esetnek megfelelően, családjának, vagy törvényes képviselőjének van.
Az iskolai bentlakásokban a fogyatékkal élő tanulók számára az étkezés és az elszállásolás térítésmentes.
A súlyos és előrehaladott fogyatékkal élő diákok, kérésre, az egyetemi bentlakásokban és étkezdékben az elszállásolási és étkezési illetékek 50%-os csökkentésében részesülnek.
A fogyatékkal élő óvodások, tanulók, és diákok, valamint, az esetnek megfelelően személyi gondozóik évi egy alkalommal ingyenes pihenőtáborozásra jogosultak.

III.Cím: Lakás

20.cikkely
(1)Annak érdekében, hogy biztosítsák a fogyatékos személyek lakáshoz jutását, a helyi közigazgatási hatóságoknak be kell vezetniük egy prioritási kritériumot az alsó szinten található lakások bérlésénél.
(2)A betegek a következőkre jogosultak:
 - amennyiben állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő lakást bérelnek, a törvénnyel megállapított minimális lakhatási normákhoz képest további egy lakószoba biztosítására jogosultak
- amennyiben állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő lakást bérelnek, a törvényben előírt díjszabás minimális szintjén való megállapítására jogosultak.
(3)Ezek az előírások a családra vagy törvényes képviselőre is vonatkoznak, arra az időre, ameddig súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermeket vagy felnőttet gondoznak.


IV.Cím: Művelődés, sport, turizmus

21.cikkely
Az illetékes közigazgatósági hatóságok kötelesek elősegíteni a fogyatékkal élő személyek hozzáférését a kulturális értékekhez, és vagyontárgyakhoz, a turisztikai látványokhoz, a sport- és szabadidős lehetőségekhez.
A fogyatékkal élő gyermek, valamint annak kísérője, illetve a súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt, valamint annak kísérője ingyenes belépésre jogosult előadásokra, kiállításokra és sportrendezvényekre.
A mérsékelt és könnyű fogyatékkal élő felnőtt, a tanulókkal és diákokkal azonos feltételek mellett léphetnek be előadásokra, kiállításokra és sportrendezvényekre.
 
V.Cím: Szállítás

22-24.cikkely
A súlyos és előrehaladott fogyatékkal élő személyek térítésmentesen utazhatnak a helyi közszállítás keretében.
Ugyanezzel a joggal rendelkeznek még:
- a súlyos fogyatékkal élő személyek kísérői, az előbbiek jelenlétében
- az előrehaladott fogyatékkal élő gyermekek kísérői, az előbbiek jelenlétében
- az előrehaladott hallószervi és szellemi fogyatékkal élő felnőttek kísérői, az előbbiek jelenlétében, szociális felmérés alapján
- a súlyos fogyatékkal élő személyek személyi gondozói
- a súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő személyek hivatásos gondozói
A súlyos fogyatékkal élő személyek minden naptári évben 12 menettérti utazás erejéig ingyenes helységközi szállításban részesülnek, amelyre bármilyen típusú vonatot, autóbuszt vagy folyami hajózási lehetőséget igénybe vehetnek.
A fenti joggal élhetnek a következő személyek is:
- a súlyos fogyatékkal élő személyek kísérői, kizárólag az előbbiek jelenlétében
- a súlyos fogyatékkal élő személyek személyi gondozói
Az előrehaladott fogyatékkal élő személyek, valamint az előrehaladott fogyatékkal élő gyermek kísérője, annak jelenlétében, minden naptári évben 6 menettérti utazás erejéig ingyenes helységközi szállításban részesülnek, amelyre autóbusz, II. osztályú vonat, vagy folyami hajózási lehetőség vehető igénybe.
A vesebántalmakkal küszködő személyek, akik a lakhelyüktől eltérő helységben részesülnek hemodialízises kezelésben, az előírtak mellett további ingyenes helységközi szállításban részesülnek, amelyre autóbusz, II. osztályú vonat, vagy folyami hajózási lehetőséget vehetnek igénybe, a dialízisközpont ajánlásának függvényében. A fenti kedvezményben részesülnek a hemodialízisre szoruló fogyatékkal élő személy kísérője, vagy személyes gondozója is.

VI.Cím: Jogi szolgáltatás

25.cikkely
Amennyiben a fogyatékossággal élő személy, életkorától függetlenül, teljesen vagy részben képtelen ellátni, rendezni, gondozni személyes dolgait, javait, jogi védelemben és szolgáltatásban részesül a gyámság vagy gondnokság formájában. A gyámság átvételekor a gyám köteles felleltározni a fogyatékos személy ingatlan és ingó javait, köteles évente egy jelentést készíteni az ügyintézésről, és bemutatni azt a helyi, a beteg személy lakhelyén lévő illetékes gyámhivatalnak. Abban az esetben, amikor a sérült személynek nincsenek a gyámságot felvállaló családtagjai vagy rokonai, a törvényszék kinevezheti a helyi közigazgatási hatóságot vagy a beteg gondozását ellátó jogi személyt gyámnak. A kötelezettségek teljesítését a fogyatékos személy lakhelye szerinti illetékes gyámhivatal ellenőrzi. A szülő, törvényes képviselő, gyám nem kormányzati szervezet segítheti a beteget a bíróságon.

VII:Cím: Kedvezmények

26-29.cikkely
    A súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő személyek a következő adókedvezményekbe részesülnek:
- a bérjövedelemre kirótt adó alóli mentesség
- épület- és telekadó mentesség
-  a fogyatékosság szerint átalakított személygépkocsira, oldalkocsival ellátott motorkerékpárokra és háromkerekű motorkerékpárokra kirótt illeték (adó) alóli mentesség
- a gazdasági tevékenység működési engedélyének kibocsátására és éves láttamozására fizetendő illeték alóli mentesség
- a szállodai illeték alóli mentesség
    A súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt személy, illetve a súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő gyermeket gondozó család vagy személy, egyetlen szállítási eszköz beszerzésére és egyetlen lakásnak egyéni hozzáférési igényeikhez való átalakítására olyan hitelben részesülhet, melynek kamatjának kifizetését a Fogyatékkal Élőket Segítő Országos Hatóság költségvetésén keresztül az állami költségvetésből biztosítják.
    Vámilleték mentesen hozhatnak be saját használatra a fogyatékosságnak megfelelően átalakított gépkocsit vagy motorkerékpárt a súlyos vagy halmozottan fogyatékos mozgássérültek, ötévente egy alkalommal.
A fogyatékossághoz átalakított gépjárművet birtokló fogyatékkal élő személyek, valamint az őket gondozó személyek mentességet élveznek az úthasználati díj kifizetése alól.

III.Fejezet: Szociális szolgáltatások és juttatások

I.Cím: Szociális szolgáltatások

31-34.cikkely
A szociális szolgáltatások formáját öltő szociális ellátáshoz való jogot kérésre vagy, az esetnek megfelelően, hivatalból adják meg, az igazoló iratok alapján. A szociális szolgáltatásokhoz való jog megadását célzó kérést a fogyatékkal élő személy lakhelye vagy tartózkodási helye szerinti illetékes helyi önkormányzathoz kell letenni.
A fogyatékkal élő személynek a következőképpen részesülhetnek szociális szolgáltatásokban:
- a lakhelyen
- a közösségben
- közületi vagy magán napközi otthonokban és lakóotthonokban

II.Cím: Személyi gondozó

35-44.cikkely
A súlyos fogyatékkal élő személy a szocio-pszicho-medikális felmérés alapján személyi gondozóra jogosult.
Egyéni munkaszerződéssel személyi gondozói minőségben alkalmazható az alábbi feltéteket teljesítő személy:
- betöltötte legalább a 18. életévét
- nem volt elítélve olyan bűncselekményért, amely összeférhetetlen lenne a személyi gondozó foglalkozással
- cselekvőképességének teljében van
- a családorvos által vagy szakvizsgálat alapján tanúsított megfelelő egészségi állapotban van
- elvégezte legalább a kötelező általános oktatást (rokonok, illetve különleges esetekben, a Fogyatékkal Élőket Segítő Országos Hatóság engedélyével eltekintenek ezen előírás teljesítésétől)
Nem lehetnek személyi gondozók, azok a személyek, akik a gyermek 2 éves koráig vagy, fogyatékkal élő gyermek esetében, 7 éves koráig nyújtott gyermeknevelési szabadságban részesülnek.

A személyi gondozó jogai:
- a szociális ellátási egységekben tevékenykedő középiskolai tanulmányokkal rendelkező szociális asszisztens bérezéséről szóló törvényi rendelkezések szerint megállapított alapbér, valamint korpótlék és a törvény szerint nyújtott egyéb járulékos pótlék
- napi 8 és heti 40 órát átlagban meg nem haladó munkaprogram
- a közintézmények személyzetére alkalmazandó törvényi rendelkezések szerint megállapított pihenőszabadság
- térítésmentes helyi szállítás
minden naptári évben 12 menettérti utazás erejéig ingyenes helységközi szállítás, amelyre - bármilyen típusú vonatot, autóbuszt vagy folyami hajózási lehetőséget igénybe vehetnek.
A pihenőszabadság idejére a munkaadónak kötelessége helyettesítőt biztosítani a személyi gondozó távollétében, még akkor is, ha ez utóbbi a fogyatékkal élő személy IV fokig terjedő rokona. Amennyiben nem sikerül helyettesítőt biztosítani a fogyatékkal élő személyt a személyi gondozó havi nettó bérével egyenértékű pótlékban részesíti, vagy „pihenő" típusú otthonban helyezi el.

A személyi gondozó kötelezettségei:
- kétévente részt venni a munkaadó által szervezett felkészítőn
- az egyéni munkaszerződés kiegészítő okirataként vállalást írni alá, amellyel elkötelezi magát, hogy a fogyatékkal élő személy egyéni szolgáltatástervét teljes egészében véghez viszi
- tisztelettel, jóhiszeműséggel és megértéssel bánni a fogyatékkal élővel, és elkerülni az illető állapotával való bármely testi/fizikai, pszichikai vagy morális visszaélést
- a tudomásul vételtől számított 48 órás határidőn belül közölni a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósággal a fogyatékossági fokba való besorolásra, lakhelyre vagy tartózkodási helyre, az anyagi helyzetre vonatkozó bármely módosulást és a törvénnyel előírt jogok megadását esetleg módosító egyéb helyzeteket.
A törvény rendelkezései szerinti, valamint az egyéni munkaszerződésben foglalt felelősségek a hivatásos személyi gondozó általi teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése az illető fegyelmi, polgári vagy az esetnek megfelelően büntetőjogi felelősségre vonásával jár, a törvény feltételei között.
A súlyos látási fogyatékossággal élő felnőtt választhat a személyi gondozó vagy a kísérői pótlék, juttatás között.

III.Cím: A hivatásos személyi gondozó

45-50.cikkely
A lakófelülettel nem rendelkező, jövedelemmel nem rendelkező vagy az átlagbérnél kisebb vagy egyenlő jövedelmű, súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő személy, hivatásos személyi gondozó általi gondozásban és védelemben részesülhet. A gondozó kiválasztásakor figyelembe veszik a fogyatékkal élő véleményét. A megyei költségvetésből biztosítják az étkeztetéssel, felszerelésekkel, ágyneműkkel, higiéniai-egészségügyi anyagokkal, valamint lakhatással kapcsolatos havi kiadások fedezését.
    A súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő gyermeket felnőttkorig gondozó nevelőanyának lehetősége van arra, hogy hivatalos személyi gondozóvá váljon.
   
A hivatásos személyi gondozó jogai:
- a szociális ellátási egységekben tevékenykedő középiskolai tanulmányokkal rendelkező szociális asszisztens bérezéséről szóló törvényi rendelkezések szerint megállapított alapbér, valamint korpótlék és a törvény szerint nyújtott egyéb járulékos pótlék
- a fokozott neuro-pszichikai igénybevételre és a rendkívüli munkakörülményekre való tekintettel nyújtott, az alapbérre számított 15%-os pótlék
- az alapbérre számított 15%-os pótlék, arra az időszakra, amelyben legalább két súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt gondozását és védelmét biztosítja
- az alapbérre számított 25%-os pótlék, arra az időszakra, amelyben egy HlV-fertőzött vagy AIDS-beteg, súlyos vagy előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt gondozását és védelmét biztosítja
- tanácsadás és támogatás a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság, vagy szociális szolgáltatásnyújtók szakemberei részéről annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni kötelezettségeinek
- térítésmentes helyi szállítás
A hivatásos személyi gondozó által igénybevett pihenőszabadság időszakára a munkaadó köteles biztosítani a fogyatékkal élő személynek a helyettes gondozót, vagy egy „pihenő" típusú otthonban való vendéglátását.

A hivatásos személyi gondozó kötelezettségei
- évente részt venni a munkaadó által szervezett felkészítőn
- az egyéni munkaszerződés kiegészítő okirataként vállalást írni alá, amellyel elkötelezi magát, hogy a fogyatékkal élő személy egyéni szolgáltatástervét teljes egészében véghez viszi
- tisztelettel, jóhiszeműséggel és megértéssel bánni a fogyatékkal élővel, és elkerülni az illető állapotával való bármely testi/fizikai, pszichikai vagy morális visszaélést
- a tudomásul vételtől számított 48 órás határidőn belül közölni a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósággal a fogyatékossági fokba való besorolásra, lakhelyre vagy tartózkodási helyre, az anyagi helyzetre vonatkozó bármely módosulást és a törvénnyel előírt jogok megadását esetleg módosító egyéb helyzeteket.
A törvény rendelkezései szerinti, valamint az egyéni munkaszerződésben foglalt felelősségek a hivatásos személyi gondozó általi teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése az illető fegyelmi, polgári vagy az esetnek megfelelően büntetőjogi felelősségre vonásával jár, a törvény feltételei között.

IV.Cím: Fogyatékkal élő személyeknek rendeltetett otthonok (központok)

51-56.cikkely
A fogyatékkal élő személy többféle - állami, önkormányzati vagy magán -napközi otthonokban, és lakóotthonokban nyújtott szociális szolgáltatásokban részesülhet.
A napközi otthonok és a lakóotthonok, a szociális szolgáltatások céljainak megfelelő infrastruktúrával és szakszemélyzettel rendelkező egységek. A lakóotthonok a fogyatékkal élő személyeknek 24 órás ellátást biztosító intézmények.
A következő lakóotthon-típusok léteznek:
- gondozó és ellátó központok
- egészség-visszanyerési és rehabilitációs otthonok
- foglalkozásterápiás beilleszkedési otthonok
- független életvitelre felkészítő otthonok
- pihenőotthonok/krízisotthonok
- közösségi és képzési szolgáltatásokat nyújtó központok
- védett lakások
- egyebek

V.Cím: A fogyatékkal élő személyeknek nyújtott szociális juttatások

57-58.cikkely
A fogyatékkal élő felnőtt a 448/2006 számú törvény értelmében az alábbi szociális juttatásokban részesül:
a jövedelemtől független havi pótlékban, melynek értéke:
- a súlyos fogyatékkal élő felnőtt esetében -  202lej
- az előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt esetében -  166lej
    a jövedelemtől független havi kiegészítő személyi költségvetésben, melynek értéke:
- a súlyos fogyatékkal élő felnőtt esetében – 91 lej
- az előrehaladott fogyatékkal élő felnőtt esetében - 68lej
- a mérsékelt fogyatékkal élő felnőtt esetében – 33,5lej
Havi kiegészítő személyi költségvetésre jogosult a fogyatékkal élő gyermek családja vagy törvényes képviselője is arra az időszakra, amikor a gyermek ellátásukban, felügyeletükben és eltartásukban van.
 A fogyatékkal élő gyermekeknek kétszeres állami gyermekpénzt folyósítanak.
Az HIV/AIDS típusú fogyatékossággal élő gyermekek havi élelempótlékban részesülnek.

VI.Cím: A fogyatékkal élő személyek, a család vagy a törvényes képviselők kötelezettségei

59.cikkely
A fogyatékkal élő személyek kötelezettségei az alábbiak:
a) hivatalból vagy behívásra felmérésre és újra-felmérésre jelentkezi az illetékes bizottságoknál
b) minden igyekezettel azon lenni, hogy elnyerhessék a törvény adta jogokat
c) elvégezni a fogyatékkal élő gyermek rehabilitációs tervében, valamint a fogyatékkal élő felnőtt egyéni szolgáltatástervében előírt tevékenységeket és szolgáltatásokat
d) az illetékes bizottság javaslata alapján minden erőfeszítést megtenni a munkába való elhelyezkedés céljából, felkészültsége, testi és szellemi képességei függvényében
e) együttműködni a szociális asszisztensekkel és a rekuperáció, rehabilitáció, szakmai orientáció és társadalmi beilleszkedés célkitűzésein munkálkodó szakemberekkel
f) a tudomásul vételtől számított 48 órás határidőn belül közölni a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósággal a fogyatékossági fokba való besorolásra, lakhelyre vagy tartózkodási helyre, az anyagi helyzetre vonatkozó bármely módosulást és a törvénnyel előírt jogok megadását esetleg módosító egyéb helyzeteket.

60.cikkely
A fogyatékkal élő gyermeket vagy felnőttet gondozó, felügyelő és eltartó személynek a következő kötelezettségei vannak:
a) biztosítani a fogyatékkal élő személynek a megfelelő nevelését és gondozását
b) betartani és/vagy követni a fogyatékkal élő gyermek rehabilitációs tervében, illetve a fogyatékkal élő felnőtt egyéni szolgáltatástervében előírt tevékenységeket és szolgáltatásokat
c) a szükséges határidőn belüli, vagy kérésre történő felmérésre és újra-fel-mérésre az illetékes bizottságokhoz kísérni a fogyatékkal élő személyt
d) a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság kérésére megjelenni
e) együttműködni a szociális asszisztensekkel és a rekuperáció, rehabilitáció, szakmai orientáció és társadalmi beilleszkedés célkitűzésein munkálkodó szakemberekkel
f) a tudomásul vételtől számított 48 órás határidőn belül közölni a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósággal a fogyatékossági fokba való besorolásra, lakhelyre vagy tartózkodási helyre, az anyagi helyzetre vonatkozó bármely módosulást és a törvénnyel előírt jogok megadását esetleg módosító egyéb helyzeteket.

IV.Fejezet: Hozzáférhetőség

61-71.cikkely
Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a fogyatékkal élők hozzáférését az épített, információs és kommunikációs környezethez, a közhatóságoknak sajátos intézkedéseket kell foganatosítaniuk:
- érvényre juttatni és életbe ültetni a Hozzáférés mindenki számára elvet annak érdekében, hogy meggátolják új akadályok és megkülönböztetésforrások létrejöttét
-  támogatni az új tájékoztatási és kommunikációs technológiák kutatását, fejlesztését és előállítását
- ajánlani és támogatni a tanulók és diákok számára olyan tananyagok bevezetését, amelyek a fogyatékosság kérdéskörét és a fogyatékkal élők szükségleteit célozzák
- elősegíteni a fogyatékkal élő személyek hozzáférését az új technológiákhoz
- biztosítani a fogyatékkal élő személyek hozzáférését a közérdekű információkhoz
- engedélyezett tolmácsokat biztosítani a jelbeszédhez és a hallás- és látássérült személyek sajátos nyelvezetéhez
A közhasznú épületek, a bejárati utak, a közalapokból épített lakóépületek, a tömegszállítási eszközök és ezek megállói, a taxik, vasúti személyszállító vagonok és a főbb állomások peronjai, a parkolóhelyek, az utcák és a közutak, a nyilvános telefonkészülékek az ágazati törvényi előírásoknak megfelelően adaptációs folyamaton esnek át annak érdekében, hogy biztosítva legyen a fogyatékkal élők ezekhez való hozzáférése.

V.Fejezet: Szakmai eligazítás (orientáció), szakképzés, munkaerő-foglalkoztatás és –elhelyezés

72-73.cikkely
(1)Szakmai eligazításban (orientációban) részesül a szakmai beilleszkedés érdekében a megfelelő kort elért, beiskolázott fogyatékkal élő személy, a munkahellyel nem rendelkező, a szaktapasztalatokat nélkülöző vagy, az esetnek megfelelően, a munkába besorolt, de szakmai átirányítást igénylő személy.
 (2)A szakmai eligazítás (orientáció) tekintetében a fő döntéshozó tényező szerepét a fogyatékkal élő személy vagy, az esetnek megfelelően, családja, illetve törvényes képviselője tölti be.
(3)A fogyatékkal élő személy szakképzését - a törvény szerint - bevezető, szakképző, átképző, továbbképző és szakosító programok révén szervezik.

74-84.cikkely
A fogyatékkal élő felnőttek szakmai felmérését és eligazítását a fogyatékkal élő felnőtteket felmérő bizottság valósítja meg, a törvény feltételei között.
A fogyatékkal élő személyeknek a munkaügyi jogszabályok előírásai szerint és a 448/2006 számú törvény speciális rendelkezéseinek megfelelően, jogukban áll dolgozni, és jövedelmet megvalósítani.
A legalább 50 alkalmazottal rendelkező közhatóságok, közintézmények, cégek kötelesek az alkalmazottak teljes létszámának legkevesebb 4%-át kitevő arányban fogyatékkal élő személyeket alkalmazni.
Akik nem teljesítik az előbbi előírást, az alábbi kötelezettségek közül választhatnak:
- havonta befizetnek az állami költségvetésbe egy összeget, melyet úgy számítanak ki, hogy az országos bruttó minimális alapbér 50%-át beszorozzák a fogyatékkal élő személyekkel be nem töltött munkahelyek számával
- az előbbi számítás szerinti összeggel egyenértékben, a fogyatékkal élő személyek által előállított termékeket és szolgáltatásokat vesznek engedélyezett védett egységektől
A fogyatékkal élő személy munkába való alkalmazása az alábbi formákban történik:
- a szabad munkaerőpiacon
- a lakhelyen
- védett formákban
A lakhelyen alkalmazott személynek a munkaadó biztosítja az alapanyagok és a munkavégzés során szükséges anyagok házhoz szállítását, valamint a késztermékek elszállítását.
A védett formákban való alkalmazás lehet:
- védett munkahely
- engedélyezett védett egység ( védett egység/műhely alatt értendő)
- jogi személy
- azon családi vállalkozás, egyesület és alapítvány, amelyet legalább egy fogyatékkal élő személy alapított
   Az engedélyezett védett egységeket a következő jogok illetik meg:
- az alapítási engedélyezés és az engedélyezés felújítási illetékének kifizetése alóli mentesség
- nyereségadó alóli mentesség, azzal a feltétellel, hogy a mentesítés révén megtakarított alap legalább 75%-át az adóügyi törvénykönyv előírásai szerint átszervezésre vagy technológiai felszerelések, munkagépek és berendezések beszerzésére és/vagy védett munkafelületek berendezésére újból beruházzák
- a helyi közigazgatási egységek által nyújtott, saját alapokból finanszírozott egyéb jogok

A munkahelyet kereső vagy munkába sorolt fogyatékkal élőket a következő jogok illetik meg:
- szakképzési tanfolyamok
- megfelelő munkahelyi alkalmazkodás
- munkaközvetítésre szakosodott tanácsadó által nyújtott támogatás az alkalmazást - ------- megelőző időszakban, az alkalmazás során, valamint a próbaidőszakban
legalább 45 munkanapos, fizetett próbaidőszak
- legalább 30 munkanapos, fizetett felmondási idő, amelyet az egyéni munkaszerződésnek a munkaadó kezdeményezésére, neki fel nem róható okokból bekövetkező felbontása esetén nyújtanak
- napi 8 órás munkaprogram csökkentésének a lehetősége, a törvény feltételei között, amennyiben rendelkezik a felmérő bizottság ilyen irányú ajánlásával
- béradó alóli mentesség

A fogyatékkal élő személyek munkaadóit az alábbi jogok illetik meg:
- a védett munkahelyek adaptálásával és a termelési folyamatban a fogyatékkal élő személyek által használt munkagépek és felszerelések beszerzésével kapcsolatos összegek levonása a megadózandó nyereség kiszámításakor
- a fogyatékkal élők lakhelyről munkahelyre történő szállításával, valamint, lakhelyi munkavégzésre alkalmazott fogyatékkal élő személy esetében, az alapanyagok lakhelyre való szállításával és a késztermékek elszállításával kapcsolatos költségek levonása a megadózandó nyereség kiszámításakor
- a fogyatékkal élő személyek szakmai felkészítésével, szakképzésével, eligazításával és munkahelyi besorolásával járó sajátos költségek elszámolása a munkanélküli biztosítási költségvetésből
- a munkanélküli biztosítási rendszerről és munkaerő-foglalkoztatás ösztönzéséről szóló, utólagosan módosított és kiegészített 76/2002 számú törvényben előírt feltételek között nyújtott állami támogatás

A 76/2002 számú törvényben előírt támogatásokat az alábbiakban    ismertetjük.
Azok a munkaadók, akiknek a törvény értelmében az alkalmazottak számához viszonyítva nem kötelességük fogyatékkal élő személyeket alkalmazzanak, de ezt mégis megteszik, meghatározatlan időre alkalmazzák, valamint legkevesebb 2 évig fenntartják a munkaviszonyt, támogatásban részesülnek az állam részéről. Ebben az esetben ezeknek a munkahelyeknek a támogatása nem haladhatja meg a munkaadó fizetésekre szánt kiadásainak a 60%-át.
A folyósított támogatás értéke egyenlő az országos bruttó minimálbérrel minden alkalmazott fogyatékkal élő személy után. Ezt az összeget a pihenőszabadság idejére is folyósítják. Ha a munkaviszonyt felfüggesztik, arra az időszakra nem jár a támogatás. A támogatást levonják a munkaadó által a munkanélküli segélyalapba fizetendő összegből. Abban az esetben, ha ez az összeg nagyobb, mint a befizetendő járulék nagysága, akkor a különbséget egy benyújtott kérés alapján kifizetik.
Nem részesülhetnek a fent nevezett támogatásban azok a munkaadók, akik az elmúlt két évbe munkaviszonyban álltak az illető személlyel, illetve ha 2 év előtt felbontják a munkaszerződést. Utóbbi esetben nem kérhetnek hasonló jellegű támogatást két évig a szerződés felbontásától számítva.
Ha a szerződéses időszakban az alkalmazó kezdeményezésére szűnik meg a munkaviszony, akkor köteles viszszafizetni az addig felvett összegeket, illetve az összegre számított kamatokat.
Kivételt képeznek azok az esetek, ha a szerződés felbontása az alkalmazott hibájából, vagy annak kezdeményezésre történik.
Azok a munkaadók, akik meghatározatlan időre olyan fogyatékkal élő személyeket alkalmaznak, akik oktatási intézmények (állami vagy akkreditált magánintézmény) friss végzősei, állami támogatásban részesülhetnek a munkanélküli segélyalapból, hasonlóan más végzősök alkalmazásával, annyi eltéréssel, hogy a számukra folyósított segély hosszabb ideig (18 hónap) jár.

VI.Fejezet: A fogyatékosság mértéke (súlyossági besorolása)
85-90.cikkely
85.cikkely
(1)A fogyatékkal élő személyeket a fogyatékosságuk besorolása alapján, illetik meg a különböző jogok.
(2)A fogyatékkal élő gyermek fogyatékosságának súlyossági és típus szerinti besorolását a gyermekvédelmi bizottság végzi.
(3)A fogyatékkal élő gyermek fogyatékosságának súlyossági és típus szerinti besorolását a megyei gyermekvédelmi bizottság végzi, a Gyermekvédelmi Igazgatóság keretében működő Komplex felmérő osztály javaslatainak alapján.
(4)A közegészségügyi miniszter és a munkaügyi, társadalmi szolidaritási és családügyi miniszter együttes rendeletével állapítják meg, a Fogyatékkal Élőket Segítő Országos Hatóság javaslatára.

86.cikkely
(1)A fogyatékosság mértéke lehet: enyhe, mérsékelt, előrehaladott és súlyos.
(2)A fogyatékosság típusai: testi, látószervi, hallószervi, hallás- és látássérültség, szomatikus, értelmi, pszichikai, HIV/AIDS, járulékos, ritka betegségek.

87.cikkely
(1)A fogyatékkal élő felnőtteket felmérő bizottság fő feladatkörei:
a)megállapítja a fogyatékkal élő felnőtt fogyatékosságának besorolását és, az esetnek megfelelően, szakirányultságát, munkaképességét
b)időszakosan vagy a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság megkeresésére újra felméri a fogyatékkal élő felnőtt fogyatékosságának besorolását, valamint a tekintetében megállapított több védelmi intézkedést
c)visszavonja vagy helyettesíti a törvény feltételei között megállapított védelmi intézkedést, amennyiben a megállapítását kiváltó körülmények módosultak
d)elbírálja a hivatásos személyi gondozó bizonylat kibocsátására irányuló kéréseket
e)tájékoztatja a fogyatékkal élő felnőttet vagy ennek törvényes képviselőjét a megállapított védelmi intézkedésekről
f)kidolgozza az egyéni rehabilitációs és szociális beilleszkedés programját, együttműködve a fogyatékkal élő személlyel, vagy ennek törvényes képviselőjével

88.cikkely
A felértékeléshez személyes jelenlét szükséges, a nagyon súlyos fogyatékkal rendelkező személyek a családorvos szakvéleményezése és esetleírás alapján mentesülhetnek a személyes megjelenés alól. A fogyatékossági besorolást igazoló okiratot a kézbevétel után 30 napig lehet megfellebbezni a Fogyatékkal élő felnőtteket felmérő legfelsőbb orvosi bizottságnál.
A fellebbezést a megyei felmérő bizottságnál kell letenni, amely az eredeti felmérést végezte és kibocsátotta a besorolási igazolványt. A felmérő bizottság titkársága állítja össze a dossziét, amit legtöbb 5 munkanap alatt továbbít a legfelsőbb bizottsághoz, amely köteles 45 munkanap alatt választ adjon a fellebbezésre.
A Fogyatékkal élő felnőtteket felmérő legfelsőbb orvosi bizottság döntését a közigazgatási bíróságon lehet megtámadni az 554/2004 számú törvény alapján.

VII.Fejezet: Partnerek
91-93.cikkely

IX.Fejezet: Jogi felelősség
100-101.cikkely

X.Fejezet: Átmeneti és záró rendelkezések
102-104.cikkely

A törvény tartalmát (eredetiben) a következő weboldalon lehet letölteni:
www.handicap-hr.org.ro


Vissza

Íratkozz fel hírlevelünkre